2015. október 25., vasárnap

Sepsiszentgyörgy továbbra sem lesz a nyilvános vécék városa

Újra napirenden a szentgyörgyi közvécé problémája, igazán kár, hogy csak az Erzsébet-parkban épülő közvécéről cikkeznek és senki sem veszi a fáradságot, hogy szétnézzen az állomáson.

Az Állomás negyedben régi probléma a közvécék hiánya. A Lendület sétány elszánt lakója 2012 óta évente ír levelet a Háromszék napilap Utca hangja rovatába, arról, hogy a helyzet tarthatatlan és jó lenne, ha mobilvécéket helyezne ki a polgármesteri hivatal. A panasz szerint, a közvécé hiánya miatt a tömbházak környékét használják közvécének az ott lakók és mindazok, akik arra járnak.

A vasútállomáson történt kalandjainkról februárban írtam, itt az ideje, hogy összefoglaljam időközben mi minden változott. Igazából alig változott valami, a vasútállomás épületében található közvécét még mindig zárják. A közvécé ajtajára továbbra sem írták ki magyarul is, hogy hol találjuk a kulcsot. Van egy apró változás, a forgalmi iroda (biroul de mișcare) ajtajára már kiírták, hogy ott található a forgalmi iroda, igaz, hogy csak románul olvasható, de már ez is szép eredmény a februári állapothoz képest.
A közvécé ajtajától a forgalmi irodához vezető út megtalálását viszont továbbra is az utazóközönség leleményességére bízzák, mert semmi jelt nem találtunk, ami útba igazíthatna. Túl nagy elvárás, hogy nyilakkal mutassák az utat.
Az is megmosolyogtató, hogy a kétnyelvűsítési lázban mindenki jobbnak látta románul és magyarul kiírni a mosdót, minthogy egy ilyen piktogramot használjanak. Talán ezt mindenki jobban értené, azok is, akik nem tudnak olvasni.
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Italian_traffic_signs_-_icona_wc.svg
Február óta többször kilátogattam az állomásra, legutóbb egy téma iránt érdeklődő fiatalemberrel jártuk végig a WC-kulcs útját. Kivittem az állomásra, hogy ne nekem higgyen, hanem a saját szemének és hagytam, hogy kezdő kulcskeresőként saját tapasztalatra tegyen szert. Nem voltak nyelvi problémái, de így sem ment egyszerűen a tájékozódás. Végül megtalálta a forgalmi irodát, ahol két lejért (fejenként 1 lej) ideadták a kulcsot. A női mosdó  külső ajtaja már nem csukódik, továbbra sincs se vécépapír se szappan és a kézszárító sem működik. Aránylag tisztaság van, de ez különösebben nem lep meg, mert csak kevesen jutnak be. A férfi mosdót a fiatalember ellenőrizte, ott sem volt jobb a helyzet.

Augusztusban élesben tesztelhettem egy kerekesszékkel közlekedő fiatal nővel a vécé állapotát. Kerekesszékkel nem egyszerű közlekedni Szentgyörgyön, erre csak ráadás volt, hogy a  hölgy nem tudott románul. Építettek ugyan akadálymentes WC-t, de zárva van, a kulcsvadászat kihívásait már ismerjük, én kértem el a kulcsot. A kerekesszékkel használható mellékhelység kulcsát nem adták ide, nem feltétlenül rosszindulatból, szerintem nem jutott eszükbe, hogy ahhoz az ajtóhoz egy újabb kulcs kell. Trehány hozzáállás nálunk a divat. Hangsúlyoztam, hogy az akadálymentes vécé kulcsát kérem, de ha ez nem lett volna elég egyértelmű, mellettem volt a hölgy is. Mikor sikeresen bejutottunk az első ajtón, akkor döbbentünk rá, hogy szükség van egy második kulcsra. Végül a fiatal nő mankókkal jutott be a női vécére, szerencséje, hogy a mankóit magával hozta.

Nagyon gonosz leszek, de leírom, hogy mindez egy olyan városban  történik, amelyik az Európa kulturális fővárosa 2021 címért indul. Életünk perverz szépsége, hogy a pályázathoz kapcsolódó ötletelések során újra javasoltak olyan projektet, ami a fogyatékkal élők problémáira világítana rá. Még mindig csak a projekteknél tartunk. Elméletből jók vagyunk és jobb később mint soha, bár meggyőződésem, hogy legalább az akadálymentesítést már rég megoldhatták volna és az sem teljesíthetetlen feladat, hogy az állomási közvécére mindenki bejuthasson. Egyértelmű, hogy nincs szándék a probléma megoldására.
Ez a város mindig az ünnepnapokat tervezi és nem törődik a hétköznapok zökkenőmentes lebonyolításával. Mielőtt tűzijátékos népünnepélyt tervezünk, jó lenne összehozni egy normális hétköznapot.

A felújított vasútállomásunk akadálymentes vécéjét szertárnak használják a takarítók. Egy álmos hajnalon láttam, hogy a takarítónők onnan hozták ki az eszközeiket. Hogy miért nem készült külön szertár/lerakat a takarítóknak, az rejtély marad. A megígért pelenkázó sem elérhető, még mindig nem láthattam. Ígéretekkel teli a padlás. Ezek fényében nem fűzök vérmes reményeket az Erzsébet-parkban épülő új közvécéhez sem.

Nem sikerült kideríteni melyik cég végzi a vasútállomási vécé takarítását. A brassói regionális vasúti igazgatóság március 27-én nyílt licitálást hirdetett, ahol többek közt a nyilvános vécé üzemeltetését is meghirdették( itt),  nem tudni ki nyerte, két hölgy naponta takarít, de titok, hogy kitől kapják a fizetést.

Ha már arra jártunk, benéztünk a nagy forgalmat bonyolító autóbusz-állomás épületébe is. Van közvécé, és ugyancsak 1 lej a használati díj, amit a jegyárus hölgyeknél kell fizetni. Itt aránylag könnyű bejutni a vécére, nincs kulcsvadászat. Változatosság kedvéért itt sem adnak nyugtát, ha fizetünk. Kellemes meglepetés, hogy van vécépapír, de szappanra nem emlékszem. Itt nincs se akadálymentes vécé, se pelenkázó.  Az épület nyitvatartása sehol nem olvasható, de megkérdeztem és kiderült, hogy az épület és így a közvécé is, hajnali hattól éjjel tizenegyig tart nyitva.
van vécépapír
Közvécék terén rosszul állunk, aki vonattal érkezik, nem ismeri a várost és nem akar részt venni a vasútállomáson zajló kulcskeresésben, az keresse meg az autóbusz-állomást (a vasútállomástól jobbra, torony iránt gyalog öt perc), a görögkatolikus templom mellett található. Ha nem nyitvatartási időben érkezik(6-23 h), akkor keressen egy benzinkutat, azokat sem egyszerű megtalálni, de van pár belőlük.

Időközben megjelent egy román nyelvű cikk is a témáról:
http://stiri.covasnamedia.ro/2015/10/25/toaletele-publice-din-sfantu-gheorghe-o-adevarata-aventura/

...


2015. október 21., szerda

Kulcsszavak a romániai erdővédő aktivisták munkásságának megismeréséhez 4

Greenpeace-jelentés az illegális fakitermelésről (2012-2014)

A szervezet adatai szerint 2013-2014-ben több mint 45 500 falopásos esetre derült fény, ami 62 esetnek felel meg napi átlagot számolva. 2009 és 2011 között naponta átlagban 28 ilyen esetet lepleztek le, majd 2012-ben 50-et. A jelentésben a Greenpeace Románia felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő szám egyszerre jelentheti azt, hogy a hatóságok hatékonyabban végzik a munkájukat, és azt, hogy az illegális vágások egyre gyakoribbak Romániában.
http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/54767-a-szekely-megyekben-is-alig-kerul-birosagra-a-falopas
http://think.transindex.ro/?p=42713
http://foter.ro/cikk/20151019_otven_millio_euroba_fajnak_az_erdoirtasok_romaniaban

A Greenpeace tanulmánya angolul:
http://www.greenpeace.org/romania/Global/romania/paduri/Illegal%20logging%20report%202013-2014.pdf


Sajtótájékoztató Bukarestben október 22

http://epochtimes-romania.com/news/schweighofer-holzindustrie-principalul-beneficiar-al-taierilor-ilegale-din-romania-video---239684

http://www.agerpres.ro/mediu/2015/10/22/ministrul-mediului-despre-raportul-eia-cifrele-prezentate-nu-ne-sunt-straine-asteptam-rezultatul-anchetei-de-la-parchet-13-46-30
Egy amerikai környezetvédelmi civil szervezet bizonyítékai alapján bebizonyosodott, hogy az osztrák Holzindustrie Schweighofer vállalat Románia erdeiben súlyosan jogsértő tevékenységet folytat: hosszú ideje illegálisan kitermelt fát dolgoz fel üzemeiben. A WWF teljeskörű kivizsgálást sürget, és az EUTR egyezmény folyamatos megsértése miatt panaszt tett a hatóságoknál.


2015. október 27

Több mint két hónapos késéssel jelentette be a Holzindustrie Schweighofer, hogy elkezdte a termelést a rétyi fűrészüzemében.
http://www.3szek.ro/load/cikk/85711/most_kozlik:_uzemel_a_retyi_fafeldolgozo


2015. október 29

Ellenőrzést kér a miniszter (Rétyi fafeldolgozó), Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter tegnap arról beszélt egy rádióinterjúban, hogy a Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó törvénytelenül is vásárolt fát, illetve a rétyi telephelyen ellenőrzést kért, mert úgy tudja, nincs építési engedélyük.

Falaz a Kovászna megyei hatóság a Schweighofernek
Törvényesen kért és kapott építkezési engedélyt a Holzindustrie Schweighofer rétyi üzeme számára – jelentette ki a Krónikának Gheorghe Neagu, a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatal vezetője azt követően, hogy Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter szerdán az Europa FM rádiónak azt nyilatkozta, úgy tudja, hogy az osztrák vállalat nem kapta meg a dokumentumot.
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/falaz-a-kovaszna-megyei-hatosag-a-schweighofernek

Grațiela Gavrilescu azt mondta, hogy az osztrák óriáscéget vizsgálva a minisztérium nyomozói 50 fantomcéget azonosítottak be, amelyek a vállalattal együtt dolgoztak, és azóta megszűntek. A minisztérium ezért feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségnél (DIICOT).
http://think.transindex.ro/?p=42869

2015. október 31

Helyi tolvajok, megyei kiskirályok lopják a fát, és a káosznak vannak már halálos áldozatai is. És nagypályás játékosa: egy osztrák multi romániai feldolgozóüzemeiben egész erdők tűnnek el, ugyanis egy rejtett kamerás felvétel szerint prémiumot fizet a beszállítóknak a pluszban hozott, bizonytalan eredetű fenyőkért.http://mno.hu/hetvegimagazin/orankent-ket-hektar-1311588

2015 novembere 

Agent Green: Letarolták a Retyezátot, Európa utolsó egybefüggő mérsékelt égövi erdőségét
2009-2015 között dokumentálta az Agent Green a Retyezát és környéke, Európa utolsó egybefüggő, mérsékelt égövi, érintetlen erdőségének módszeres tönkretételét, erről szól a nemrég közzétett videójuk. http://think.transindex.ro/?p=42995

„Erdély erdők nélkül már nem Erdély” 

interjú a Méregzöld dokumentumfilm rendezőjévelhttp://mediatanacs.blog.hu/2015/11/13/_erdely_erdok_nelkul_mar_nem_erdely

Méregzöld mesék: november 14-én nézz székely-erdőirtás dokfilmet

A rendező és az operatőr másfél évig követte a Neuer Weg Egyesület alelnökét tényfeltáró útjaira: Csíkszeredába, Kászonaltízre, Gyergyóalfaluba, Gyergyóditróba, Gyergyótölgyesre, Kolozsvárra, sőt Németországtól Romániáig. Nagyon súlyos mondatok hangzanak el a kamera előtt: végső elkeseredettségükben a nyilvánossághoz forduló emberek szavai, akiknek családja, egészsége, vagyona ment rá a famaffiával való harcra. A kemény székely vagy román arcokat pásztázó kamera nemcsak a történeteket rögzíti: megrázóan dokumentálja, hogyan teszi tönkre egy megfoghatatlan, elkaphatatlan, a jogszabályokra és erkölcsi elvekre egyaránt immunis bűnszövetkezet nemcsak az erdőket, hanem az emberek, családok életét. Ezeknek a történeteknek a filmben nincs finalitása, a készítők magára a kimondás rituáléjára, a nevek, bűncselekmények nyilvánosságra hozására, az igazságukért küzdő emberek felmutatására helyezik a hangsúlyt.http://think.transindex.ro/?p=43027

(A bejegyzést folyamatosan frissítem)